A SIEPA, a szerb állami non-profit befektetésösztönzési szervezet értékelése szerint a magyar cégeknek manapság is érdemes Szerbiába települniük, méghozzá a kedvező adókörnyezet mellett elsősorban azért, mert számos befektetésösztönzési lehetőség közül választhatnak. A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze:
Pénzügyi támogatások
|
Gyártás: 2000– 5000 euró minden egyes új munkahely teremtése esetén
|
Szolgáltatás: 2000 -10 000 euró minden egyes új munkahely teremtése esetén
|
|
K+F: 5000–10 000 euró minden egyes új munkahely teremtése esetén
|
|
Adókedvezmények
|
A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség (bizonyos feltételek fennállása esetén)
|
Vállalati nyereségadó-jóváírás maximum a befektetett tőke 80 százalékáig
|
|
Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül
|
|
Az állóeszközök gyorsított amortizációja
|
|
5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén
|
|
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó-kedvezménye
|
|
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése
|
|
Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50 százalékig
|
|
Más támogatási formák
|
A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja
|
Szerbiában az általános forgalmi adó (áfa) standard kulcsa 18 százalék, a többek között az alapvető élelmiszerek, az energia és a napilapok esetében alkalmazott kedvezményes kulcs pedig ennél is 10 százalékponttal alacsonyabb. Van ezen felül egy olyan termék-, illetve szolgáltatáskategória is, ahol 0 százalékos kulcsot alkalmaznak Szerbiában, ebbe a csoportba tartozik – nem meglepő módon – többek között a pénzügyi termékek kereskedelme és a lízing is. A Szerbiában alkalmazott standard áfa-kulcs a legalacsonyabb a régióban.
Kifejezetten kedvező Szerbia helyzete a társadalombiztoítási járulékok terén is, az összterhelés ugyanis a bruttó bér 35,8 százaléka, aminél jelenleg nem találni alacsonyabbat a szomszédos, illetve nem túl messzi országokban – Magyarországon például 47 százalékos ez az érték, Szlovákiában pedig 12 százalékponttal nagyobb ez a fajta elvonás, mint Szerbiában. A szerb rendszer értelmében a munkaadó és a munkavállaló is ugyanakkora (17,9 százalékos) részt vállalat a társadalmobiztosítás finanszírozásából, méghozzá a következő felosztásban: a nyugdíjjárulék mind a munkavállaló, mind a munkaadó számára 11 százalékos, az egészségbiztosítási járulék 6,15 százalékos, a munkanélküliségi járulék pedig 0,75 százalékot tesz ki.